Veszélyes anyagok kezelése

A veszélyes anyag olyan vegyítetlen vagy keverékanyag, amely vegyi veszélypotenciállal rendelkezik. Veszélyes anyagok kezelése során különféle törvényeket és előírásokat kell betartani.

A veszélyes anyagok meghatározása

A veszélyes anyagok mind vegyítetlen anyagok (elemek és vegyületek), mind az ezekből előállított anyagok keverékei. A Veszélyes Anyagok Szabályzata szerint a veszélyes anyagokat tulajdonságaik szerint különböztetjük meg:

1. Veszélyes anyagok, amelyek ilyen jelöléssel rendelkeznek
2. CMR-anyagok: Ezek rákkeltő, mutagén és reprotoxikus anyagok
3. Robbanásveszélyt jelentő anyagok
4. Az 1), 2) vagy 3) pont alá tartozó anyagok gyártásából vagy felhasználásából származó anyagok
5. Olyan anyagok, amelyek – bár nem tartoznak az 1-3. pont alá – fizikai-kémiai vagy toxikus tulajdonságaik miatt veszélyt jelenthetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára
6. Olyan anyagok, amelyekre munkahelyi expozíciós határértéket határoztak meg

Az „anyagok” kifejezés anyagokat, valamint készítményeket és termékeket (keverékeket) jelent.

A radioaktív veszélyt jelentő anyagok nem tartoznak a veszélyes anyagok meghatározása alá.

Egységes törvény a veszélyes anyagok kezeléséről: A GHS (Globálisan Harmonizált Rendszer)

A veszélyes anyagok kezelésével kapcsolatban számos rendelet, szabály és szabvány létezik, amelyeket a munkavállalók biztonsága és egészsége érdekében be kell tartani. Alapvető itt a törvényalkotás. A 67/548/EGK irányelv (a veszélyes anyagokról) és az 1999/45/EK (veszélyes készítményekről szóló irányelv) szerinti régi HSID besorolási és címkézési rendszert most teljesen felváltja a GHS. A GHS az Egyesült Nemzetek Szervezetének a „vegyi anyagok besorolására és címkézésére“ vonatkozó globális harmonizációs rendszer, amely egyesíti a vegyszerek besorolására és címkézésére szolgáló rendszereket világszerte. A törvény mind a csomagolásra, mind a biztonsági adatlapokra vonatkozik.

Az egységes rendszer célja, hogy világszerte csökkentse az emberi egészséget, biztonságot és a környezetet fenyegető veszélyeket – mind a közlekedési ágazatban, mind a veszélyes anyagok előállítása és felhasználása során. A törvény egységes veszélyt jelző piktogramokat, kockázati és biztonsági mondatokat biztosít, amelyek az anyag veszélyességét osztályozzák.

Amíg a veszélyjelek eddig négyzet alakúak voltak narancssárga háttérrel, úgy most fehér háttérrel rendelkező vörös szegélyű rombusz formájában jelennek meg.

Veszélyes anyagok kezelése: A munkáltató kötelességei

A munkahelyen a veszélyes anyagok kezelése során a munkáltató különös felelősséget vállal a munkavállalókért. Ez magában foglalja a munkavállalók védelmét, egészségét és biztonságát szabályozó jogszabályok, előírások és szabványok betartását is. 

A veszélyes anyagok kezelése esetén alapvetően az alábbi sorrend érvényes:

• Elkerülés
• Megfékezés
• Védelem.

Ennek megfelelően a veszélyes anyagokat a lehető legkisebb mértékben kell használni. Veszélyes anyagok kezelése során a megfelelő munkaterületeket a lehető legjobban el kell különíteni vagy speciálisan biztosítani kell. Emellett szükség esetén személyi védőfelszerelést is ingyenesen át kell adni a munkavállalóknak.

A munkáltatóknak továbbá az alábbiakra is figyelni kell:

• Ellenőrizni kell: Veszélyes anyagról van szó?
• Veszélyes anyagok esetében a címkézési kötelezettséget be kell tartani
• A veszélyes anyagok kezelésére vonatkozó megfelelő biztonsági adatlapoknak hozzáférhetőnek kell lenniük a munkavállalók számára.
• Figyelmeztető jelzéseket kell felállítani
• Az alkalmazottakat rendszeresen és kifejezetten ki kell oktatni a veszélyes anyagok kezeléséről (üzemeltetési utasítás)
• A veszélyes anyagoktól függően szükség lehet a személyzet rendszeres ellenőrzésére az üzemorvosok vagy a foglalkozás-egészségügyi szakemberek részéről